Vadmacskát fotóztak a Visegrádi-hegységben

Az ország fokozottan védett faja, a vadmacska egyik példányát kapta lencsevégre a Visegrádi-hegység védett területén a Vadmacska Fajmegőrzési Program keretén belül kihelyezett vadkamera.

A faj a hibridizáció, tehát a vad- és házimacskák kereszteződése miatt erősen veszélyeztetett. A vadmacska kutatása és védelme érdekében a Budakeszi Vadaspark, a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakmai együttműködésében fajmegőrzési program zajlik.

Vadmacska a Visegrádi-hegységben.

A fotózott példány a kutatás fontos eredménye, és arra ösztönzi az együttműködő feleket, hogy tovább bővítsék a kutatási és fajmegőrzési tevékenységet.

Szabó Péter, a Budakeszi Vadaspark ügyvezető igazgatója a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem docensével, Biró Zsolttal egyeztetett a fotón látható állatról. A vadmacska sokban hasonlít a házimacskára, de a szakértői vélemény a most fotózott állatot - az olyan külső jegyek, mint a farok vastagsága és az azon látható gyűrűk száma, a test mintázata - alapján vadmacskaként azonosítja.

A közlemény idézi Novák Adriánt, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság tájegységvezetőjét, aki elmondta: a képet a program keretében idén februárban kihelyezett egyik vadkamera rögzítette a Visegrádi-hegység egy zavartalan észak-keleti völgyében, a Pilisi Parkerdő Zrt. kezelésében álló, a Duna-Ipoly Nemzeti Park részeként védett erdőben, lakott településektől távol.

A fajmegőrzési kezdeményezés az erdei ökoszisztéma szabályozása és a biodiverzitás megőrzése érdekében is fontos. Az őshonos ragadozófajok - mint például a vadmacska - eltűnése megbonthatja az élőhelyeken kialakult ökológiai egyensúlyt, ami komoly károkhoz vezethet. Mint azt Biró Zsolt és Burányi Virág, a Budakeszi Vadaspark vadmacska gondozója is hangsúlyozta, éppen ezért fontos az őshonos ragadozók még fellelhető, gyakran elszigetelt vagy genetikailag erodált (lepusztult) populációinak védelme, genetikai frissítése. Sőt, szó van a már kihalt populációk újraalapozásáról, a repatriációról, azaz visszavadításról is.

A kisméretű és rejtőzködő viselkedésű vadmacskáknak jelentős szerepük van az élőhelyi dinamika és a sokféleség fenntartásában, ám a vadmacska-populációk száma alacsony Magyarországon. Többnyire az Északi- és a Dunántúli-középhegységben, Belső-Somogyban, a Dunántúli-dombság, a Mecsek és a Villányi-hegység, valamint a Körösök vidékén, a Dráva és a Tisza ártéri területeiről ismert.

A három szervezet által 2021-ben indított Vadmacska Fajmegőrzési Program az 1974 óta védett, 2012-óta fokozottan védett, veszélyeztetett faj kutatását, fennmaradását és védelmét tűzte ki célul. Küldetése a "tisztavérű" vadmacska védelme, genetikai tisztaságának feltérképezése, rejtőzködő életmódjának tanulmányozása a Pilis, a Visegrádi-hegység és a Budai-hegység területén.

A program keretében a szakemberek kihelyezett vadkamerák segítségével vizsgálják a vadmacskák előfordulását, a populációkat és a megfigyelhető hibridizációt. A kutatás fontos eleme a genetikai vizsgálathoz szükséges szőrminták és gázolásból származó tetemek gyűjtése, elemzése, továbbá a hosszú távú elképzelések között egy szaporító állomás felállítása is szerepel.

Kapcsolódó galériában 1 db fotó. Nagyításhoz klikk a képre.

Kapcsolódó hírek:

• állatvilág
• vadvilág
• vadmacska
• Budakeszi Vadaspark
• Pilisi Parkerdő Zrt
• Duna-Ipoly Nemzeti Park
• Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
• Vadmacska Fajmegőrzési Program
• Magyarországi hírek

Forrás: MTI / magyarvadasz.hu / FZL | Fotó: Duna-Ipoly Nemzeti Park | Küldte: Szerkesztőség

Oszd meg ezt a cikket! Köszönjük!

Megosztás

megosztás e-mailben