Kriston Tamás: Hosszú vonat érkezik!

Hosszú vonat érkezik, hozza magával tavaszunk. Zöldellő vetéseink el nem rejthetik előlünk. Lesen üldögélve s vadászatról elmélkedve, mezei nyulaink vonatozása zökkent ki minket álom világunkból. Akaratlanul is oda pillantva számolgatjuk vajon hány kocsiból is áll az a vonat? Csodálkozva rajtuk még is elmosolyodva azon tanakodunk, vajon hány bak is lehet egymás után és nőstényünk hol is helyezkedhet el a hosszú kocsisor tömkelegében. Egy pillanatra fa sorból ki lépő suta vonja el figyelmünk, de mi után jól meg néztük, ismét a lassan már jó alaposan szemügyre vett vonatunk, vonja figyelmünk ismételten magára. Elménkben már szinte látjuk az őszi vadászatok kezdetén, etikának megfelelően szívünk melengetvén hosszú fárasztó napunk után jól meg érdemelt terítékeink. Majd hirtelen fácán kakas hangja hallatszik a tábla szélén, és szárny csapásai messzire hallatszanak. Itt a tavasz. Hihetetlen míly csodálatos érzést is nyújt a vadász ember szívének. Igazándiból szavakkal le nem írható érzés ez a vadász ember érzése. Napjaink lassan követik egymást mint sínpárjainkon a vagonok egymás után, szinte a végtelenig össze kötve. Melyek sokszor átszelik vadászkerületeink sokaságát. Vadjaink is így követik egymást. Gondoljunk csak mezei nyulaink párzási szokásaira, fácán tyúkjaink csibéinek vezetésére, vaddisznó kocáink malacait hogy vezeti, de sorolhatnám még tovább. És lassan vadász napjaink-vadász életünk egymást követő élményekkel teli életünk. Mi is követünk valamit: VADÁSZSZÍVÜNK Mely soha nem múló szenvedéllyel tart minket életben minden egyes eltelt napunk időt álló sokaságában. Itt a tavasz szívünk is újra virágzik. S kezdődik újabb vadász évünk az elejéről, de még is újabb élményekkel. Lassan ez is eltelik mint már megannyi évünk. S év végéhez érve átlépve a következőben, lesünkre kiülve. Újra zöldell a vetésünk. S vadászatainkról elmélkedve ismét ki zökkent minket egy már jól ismert kép. Hosszú vonat érkezik!

Oszd meg Kriston Tamás írását! Köszönjük!