Tovább gyarapodott a hazai túzokállomány

Az idei felmérés is alátámasztotta, hogy sikeresek a túzokvédelmi programok, a Kárpát-medencei és azon belül a magyarországi állomány is tovább növekedett.

A szakemberek idén is felmérték a fokozottan védett madárfaj létszámát, hogy pontos képet kapjanak a populációról. A túzokszinkronok adatai az elmúlt években körülbelül 10 százalékos gyarapodást mutatnak a Kárpát-medencében.

A túzok legnagyobb egybefüggő közép-európai fészkelőállománya a Kárpát-medencében, azon belül Magyarországon van. A Kárpát-medencében két fő régió különíthető el a túzokállományok szempontjából (nyugatpannon és keletpannon régió), mindegyikben több rendszeres telelőterülettel, illetve dürgőhellyel (párzóhellyel). A természetvédelmi szakemberek minden télen felmérik az itt telelő túzokcsapatokat, ilyenkor ugyanis pontosabb képet lehet kapni egy-egy régió állományáról. A telelő madarak jól megfigyelhető, elkülönült csapatokba verődve töltik az időt, ezáltal pontosabban megszámolhatók. A szinkronszámlálás 2017 óta hét országban (Magyarországon, Ausztriában, Németországban, Csehországban, Szlovákiában, Romániában és Szerbiában) egyszerre és összehangoltan zajlik a „A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában” című LIFE pályázat keretében.

A legnagyobb előfordulási helyük a keletpannon régió, itt 1553 egyedet számláltak januárban, míg a nyugatpannon régió minimum 620 madárnak ad otthont a szinkronszámlálás alapján. A Kárpát-medencei túzokállomány tehát igazoltan 2200 fölé növekedett, mintegy 200 példánnyal többet regisztráltak, mint korábban.

A hazai állományok a Mosoni-síkon, a Duna-Tisza közén és Kelet-Magyarországon élnek. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Felső-Kiskunság szikes pusztái tradicionális túzok élőhelyek, itt jelentős állomány, mintegy 569 példány tartózkodott a felmérés napjaiban. Egy másik nagyobb állomány, 524 példány, a Dévaványai-síkon él a Körös-Maros Nemzeti Parkban.

A Kárpát-medencében a túzokállományok jóllehet egy-egy régióhoz kötődnek, mégis egymástól nem teljes mértékben elszigetelten élnek. Az állományok keveredése az egymáshoz közel eső területeken (pl. Kelet-Magyarországon Dévaványa, Hortobágy és a Bihari-sík területén), így több határ menti régióban is napi rendszerességgel előfordul, így e nagy térigényű faj esetében a védelmi intézkedések – beleértve az állomány rendszeres felmérését is – sem elkülönülten történnek.

Azt, hogy a látszólag jól elkülönülő állományok egymással kapcsolatban vannak, a madarak egyedi jelölésére alapuló vizsgálatok, de az ismert túzok-élőhelyek közötti szórvány megfigyelések is többször alátámasztották. A januári számolás során több ilyen „nem szokványos” helyen is figyeltek meg madarakat, így pl. a Bakonyalján, Cegléd határában, vagy a Bánságban is volt dokumentált túzok-előfordulás.

A túzokok számára költés szempontjából sikeres év volt 2020. A tavaszi száraz időszak kedvező volt számukra a tekintetben, hogy a mélyebb fekvésű, ilyenkor kevésbé intenzíven művelt területeken kevésbé voltak veszélyeztetve a fészekaljak, és a legtöbb fészekalj már kikelt, mire megérkeztek a nagyobb esőzések.

A túzok Magyarországon 1971 óta védett, 1979 óta fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke a legmagasabb kategóriát jelentő egymillió forint. Az Agrárminisztérium kiemelten kezeli a faj megóvását, külön szakértői munkacsoportot működtet és a Nemzeti Biodiverzitás Stratégiában is hangsúlyos szerepet kapott az állomány védelmének és növelésének kérdése. Emellett számos program segíti a túzok védelmét: természetvédelmi pályázatok keretében jelentős védelmi intézkedések történtek, egyre több gazdálkodó folytat túzokbarát mezőgazdasági művelést, hangsúlyt kap a túzok- és apróvadvédelmi vadgazdálkodás megvalósítása, illetve - ahol szükséges - az áramszolgáltatók közreműködésével folyamatban van a légvezetékek földkábellel történő kiváltása is. A faj hosszú távú jövőjét illetően van okunk a bizakodásra, de korántsem dőlhetünk hátra, sok feladat áll még a természetvédelmi szakemberek előtt.

A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában című, 2016. július 11. – 2023. december 31. között futó LIFE pályázat fő célkitűzése a kifejlett túzokok elsőszámú veszélyeztető tényezőjének, az ütközésnek csökkentése középfeszültségű légvezetékek földkábellel történő kiváltásával. Ezzel egy időben a túzok élőhelyeken a faj ökológiai igényeihez igazodó mezőgazdasági művelés elősegítése, valamint térségi szintű ragadozógazdálkodási tevékenység megvalósítása tervezett a költési veszteségek csökkentése érdekében.

Kapcsolódó galériában 2 db fotó. Nagyításhoz klikk a képre.

Kapcsolódó hírek:

• állatvilág
• madárvilág
• túzok
• túzok számlálás
• Kárpát-medencei túzokállomány
• Nemzeti Park
• Magyarországi hírek

Forrás: KNP | Fotó: Horváth Tibor | Küldte: Szerkesztőség

Oszd meg ezt a cikket! Köszönjük!

Megosztás

megosztás e-mailben