Az örökítőanyag térbeli szerveződése kulcsszerepet játszhat a kutyák barátságos viselkedésében

Az ELTE etológusai és amerikai kutatók legújabb eredményei szerint a kutyák háziasítás során kialakult extrém barátságos viselkedését egy gén kromoszómakörnyezetének térszerkezete is befolyásolja.

A kutyák egyik legszembetűnőbb tulajdonsága, hogy sokkal barátságosabbak az emberekkel, mint a farkasok, ami a háziasítás során bekövetkező genetikai változások eredménye - olvasható az ELTE közleményében.

Az összegzés szerint az emberek között is előfordul veleszületett extrém barátságosság, mégpedig a Williams-Beuren szindrómások között. Ráadásul a kutyák és a Williams szindrómások genomjában hasonló géndefektust sikerült azonosítani - írták.

"A GTF2I gén az idegrendszer fejlődésének szabályozásában vesz részt, főként a szorongással és a barátságossággal kapcsolatos idegpályákban fejti ki a hatását. A mostani vizsgálatunkban azt szerettük volna megvizsgálni, hogy a gén különböző változatai eltérő kromatintérszerkezethez vezetnek-e" - részletezte a közleményben Bridgett vonHoldt, a Princeton Egyetem kutatója, a BMC Genomics című szakfolyóiratban megjelent publikáció vezető szerzője.

A kromatin a kromoszómákat alkotó, DNS-ből és fehérjéből álló komplex elnevezése. "A GTF2I génnek ugyanis több változata van. A farkasok eltérő változatot hordoznak, mint a kutyák többsége. Ha a különböző génváltozatok megváltoztatják a kromatin térbeli szerveződését, akkor az hatással lehet a gén aktivitására is" - tette hozzá.

A kutatóknak a vizsgálathoz kutyák agyszövetére volt szükségük, ezért megkeresték az ELTE Etológia Tanszék Kutya Agy- és Szövetbankjának munkatársait.

A szövetbankba gazdák felajánlásai alapján kerülnek a kutyák, akiket egészségügyi okokból altattak el, többnyire idős korban. Ebbe a vizsgálatba csak olyan kutyákat vontunk be, amelyeknek nem volt idegrendszeri betegségük - magyarázta Kubinyi Enikő, tanszékvezető egyetemi tanár, aki Sándor Sára genetikus és Czeibert Kálmán állatorvossal közösen hozta létre a bankot 2017-ben.

Az eredmények igazolták a várakozásokat, mert a GTF2I gén ősi és modern változatai eltérő kromatinszerveződéshez vezetnek.

"A DNS-be gyakran beépülnek önsokszorozó, mobilis génszakaszok, úgynevezett retrotranszpozonok. A GTF2I gén ősi változatába beépült egy ilyen szakasz, de a modern kutyagenomból kiszelektálódott. Azt találtuk, hogy a retrotranszpozon jelenléte vagy a hiánya megváltoztatja a GTF2I gént magába foglaló kromatin háromdimenziós szerkezetét. Ha a szakasz hiányzik, a DNS összecsomagolódásakor nem alakul ki egy kromatinhurok. Ez megváltoztatja a génkifejeződést, ami részben magyarázatot adhat a kutyák és a farkasok viselkedése közti különbségre" - foglalta össze Dhriti Tandon, a tanulmány első szerzője. Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy a kutyák és az emberek hiperszociális viselkedésének hasonló a molekuláris háttere - állapították meg a kutatók.

"Amikor azt találjuk, hogy a kutyák más génváltozatokat hordoznak, mint a farkasok, akkor feltételezhető, hogy a különbség evolúciós jelentőségű" - emelte ki Kubinyi Enikő, aki szerint az a felismerésük, hogy a viselkedés kialakulásához nem csak a DNS bázissorendje, hanem a fehérjékkel összekapcsolódó térszerkezete is hozzájárulhat, új irányt adhat a kutyaevolúciós kutatásoknak.

Kapcsolódó hírek:

• állatvilág
• vadvilág
• kutya
• farkas
• ELTE
• Magyarországi hírek

Forrás: ELTE / MTI | Küldte: Szerkesztőség

Oszd meg ezt a cikket! Köszönjük!

Megosztás

megosztás e-mailben