VADÁSZOK:
- regisztrált felhasználó:
22330 fő
- utolsóként regisztrált:
Csurilla Gergely
Ragadozó madarak védelmébensajtó | 2018-12-12. 10:53 | 2X |
A Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ (ROKK) Kutyavezető-képző és Állatfelügyeleti Központ dunakeszi objektumában december 6-án a négylábúakon kívül a madarak kerültek a figyelem középpontjába, ugyanis egy újabb megállapodás született védelmükre.
A ROKK Kutyavezető-képző és Állatfelügyeleti Központ dunakeszi objektumában megtartott rendezvényen dr. Rácz András környezetügyért felelős államtitkár, Balogh János vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány, valamint dr. Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ügyvezető igazgatója írt alá megállapodást a közös munkáról, melynek célja a védett és fokozottan védett madarakat veszélyeztető mérgezések visszaszorítása.
SZÜKSÉGES AZ ÖSSZEFOGÁS
Jó érzésű ember nem értheti meg, hogy miért mérgezi valaki az állatokat, köztük például a nagy testű ragadozó madarakat. Még az sem elfogadható, ha valaki azzal érvel, hogy a háziállatait vagy az erdei vadállományt védi tőlük. Arról nem is beszélve, hogy amit tesznek, az törvénybe ütközik. Különösen otromba cselekedet, ha olyan madarak válnak célponttá, amelyek fokozottan védettek, kipusztításuk a természet egyensúlyát is felborítja. Nem véletlen, hogy amikor szakmai fórumon vettek részt Lajosmizsén az Európai Rendvédelmi Kutyakiképzők Rendőrségi Hálózata, a Kynopol 14 tagországának képviselői június 19–20-án, kiemelt téma volt, hogy a határokon átnyúló bűnözés visszaszorításában fontos szerepet játszó, kutyakiképzéssel és -vezetéssel foglalkozó egységek is mind hatékonyabban és összehangoltabban foglalkozzanak a védett madarakat veszélyeztető mérgezések visszaszorításával.
A mostani rendezvényen elsőként Balogh János vezérőrnagy szólt a résztvevőkhöz. Bár a beszédét tréfásan kezdte, mondandója hamar komolyra fordult.
– Nagyon különleges alkalom a mai, melyen nemcsak szakmai, hanem erkölcsi kötelességünknek is eleget teszünk, hiszen a népszerű Kérem a következőt! című rajzfilmsorozatban az „Erdőrség” megtestesítője éppen egy nagy testű ragadozó madár volt, most nekünk kell segítenünk az ő védelmében. Egy 2012 és 2017 között tartott felmérésből az derült ki, hogy a nagy testű ragadozó madarak közel fele, mintegy 45 százaléka pusztul el mérgezés következtében. Ezeknek az illegális mérgeknek a kihelyezése úgy történik, hogy arról lehetőleg se a rendőrség, se a természetvédelmi szervek ne tudjanak, ezért megtalálásuk is nehéz feladat.
A vezérőrnagy kiemelte, hogy minél szélesebb körben ki kell terjeszteni azt a megelőző tevékenységet, amely megfelelő védelmet nyújt a nagy testű ragadozó madarak számára. A rendőrség és a természetvédelmi szervek összefogására, összehangolt munkájára van szükség, amiben a rendőrség kutyakiképző munkatársainak szakértelme és széles körű tapasztalata is segíthet.
NÉGY BŰNCSELEKMÉNY EGYSZERRE
Ahogy az országos rendőrfőkapitány is fogalmazott, a nagy testű ragadozó madarakat csak közös munkával lehet megvédeni a mérgezésektől, és ebben a közös munkában fontos szerep jut a kormányzat környezetügyért felelős vezetőinek is. Hasonló véleményen volt Rácz András környezetügyért felelős államtitkár is, aki arról beszélt, hogy a XX. század elején „dúvadgyérítés” címén még bevett gyakorlat volt a ragadozó madarak szervezett és rendszeres pusztítása. Az akkori vadászati statisztikákat idézte, amelyek arról tanúskodnak, hogy a különféle ragadozó madaraink közül évi mintegy 40 ezer egyedet sikerült elpusztítaniuk eleinknek.
– Később aztán az állami természetvédelem térnyerésével ez a folyamat leállt – tette hozzá az államtitkár –, de sajnos az ezredfordulón, a kétezres évek elején ismét rendszeres lett a ragadozó madarak mérgezése. Olyannyira, hogy 2012-től kezdődően napjainkig 450 mérgezéses eset vált ismertté, amelynek több mint 90 százaléka védett fajokat érintett. Látszólag kis súlyú cselekményekről van szó, csakhogy ez nem így van, mert ezek elkövetői egyszerre több bűncselekményt is megvalósíthatnak. A természetkárosítás, az állatkínzás és az orvvadászat mellett a méreggel való visszaélést is.
Dr. Rácz András ehhez még azt is hozzátette, hogy a mérgezésekhez gyakran olyan, tíz éve betiltott növényvédő szereket használnak, melyeknek egyetlen grammja képes egy ember életét kioltani. Az említett előzmények ismeretében már érthető, hogy 2012-ben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület kezdeményezésére, a rendőri szervek és a nemzeti parkok részvételével madárvédő program indult Helicon Life néven, és ennek keretében került sor az első méreg- és tetemkereső kutyák kiképzésére. A program 2018-ban elnyerte az Európai Bizottság természetvédelmi díját. Az államtitkár elmondta, hogy PannonEagle Life néven folytatódik a program, és bővült a résztvevők köre. Ausztria, Szerbia, Csehország és Szlovákia szakemberei magyar kollégáikkal közösen tovább tudnak dolgozni a parlagi sasok megőrzéséért és a ragadozómérgezések visszaszorításáért.
JUTALOMKÉNT JÁTÉK
Dr. Halmos Gergő az eddig elvégzett munkáról szólt. Elmondta, ez a probléma nem kezelhető kizárólag természetvédelmi eszközökkel, ezért nagyon fontos, hogy mind több szereplő vesz részt a madárvédelem e speciális területén. A szereplők között éppúgy fontosak a szakemberek, a rendőri szervek, de még a gazdálkodók, a vadászok és a munkáról beszámoló természetfilmesek, újságírók is. Az ügyvezető igazgató szerint a madarak megmérgezésének veszélyeire az egész társadalom figyelmét fel kell hívni.
Deák Gábor mérgezésmegelőzési koordinátorként dolgozik a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnél, egyben méreg- és tetemkereső kutyavezető is. Elmondta, jelenleg három méregkereső kutya dolgozik a nagy testű ragadozó madarak védelmére szervezett munkában. Beszélt arról is, hogy a mérgeket többnyire a madarak számára vonzó csalieledelben helyezik ki, márpedig ez a póráz nélkül, szabadon mozgó kutyák számára is veszélyeket rejt, ezért a kiképzés egyik fontos része, hogy a kutyák sikeres munka esetén ugatással jelzik a találatot, de ilyenkor nem jutalomfalatot kapnak, hanem játékot. Hozzátette, ma már nemcsak Magyarországon segítik a madárvédelmet, hanem a környező országokban, például Szerbiában, Szlovákiában és Csehországban is.
Miután dr. Rácz András államtitkár, Balogh János vezérőrnagy, valamint dr. Halmos Gergő aláírta a megállapodást a közös munkáról, a megjelentek egy méreg- és tetemkereső szituációs bemutatót láthattak.
Kapcsolódó galériában 2 db fotó. Nagyításhoz klikk a képre.
Kapcsolódó hírek:
Forrás: Zsaru Magazin | Fotó: BÉRES MÁRTON | Küldte: Szerkesztőség
Oszd meg ezt a cikket! Köszönjük!
megosztás e-mailben |
MENÜPONTOK Főmenű: Információs menüpontok: Magyar Vadász® Vadászportál használata Tartalom feltöltése a portálra |
TARTALOM: | Tartalom feltöltése a portálra: Vadászoknak ajánljuk feltöltése Vadászkutya tenyésztő feltöltése |
ÜZLETI HIRDETŐKNEK AJÁNLJUK Magyar Vadász® Vadászportál A Magyar Vadász Magyarország vadászportálja, amely 100 százalékban magyar kézben lévő független portál. Online már 2007 óta, folyamatos piaci jelenléttel. Hazai-és külföldi ismertségű, jó hírnevű, népszerű vadászportál, folyamatosan bővülő és széles tartalomkínálattal, amely teljesen ingyenesen elérhető, minőségi tartalom. 0-24 órás online ügyfélszolgálattal működő portál. Reklámoznál a vadászoknak? Ingyenes és fizetős reklámlehetőségeket kínálunk üzleti hirdetőknek. Magyar Vadász® reklámlehetőségek: Kiemelt üzleti célú apróhirdetések |