VADÁSZOK:
- regisztrált felhasználó:
22330 fő
- utolsóként regisztrált:
Csurilla Gergely
Téli fészekleltárszakmai hír | 2016-11-28. 19:36 | 5X |
A fák levetették idei lombkoronájukat, így láthatóvá vált a levelek rejtekében eddig megbúvó madárfészkek sokasága. Most igazán érdemes a természetben kirándulva megfigyelni, hogy milyen madarak költöttek – esetleg- észrevétlenül a környezetünkben.
Elég a kertünkben vagy az utcánkban végigkémlelni a fák, bokrok üres ágai között, s máris számos jellegzetes madár „építményt” fedezhetünk föl rajtuk. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei is ebben az évszakban végzik a területbejárásokat, melyek során regisztrálni lehet az adott területre vonatkozó fészkelési adatokat, ezáltal pedig az előforduló költő fajokat. Saját környezetünkben is lehetőségünk van rá, hogy alaposan szemügyre vegyük ezeket a kézenfekvő madárnyomokat, esetleg fel is jegyezzük őket. Ha megőrizzük megfigyeléseinket, több év fészkelési adatait is összehasonlíthatjuk, melyből sok érdekes következtetés vonható le.
A fészkek igen sokfélék lehetnek, de legtöbbjüket –legyen az bármilyen művészi kivitelezésű is-, csupán egyetlen szezonra építik a madarak. A költés befejeztével elhagyják azokat és a következő évben újat készítenek. Teszik mindezt ösztönösen azért, mert a fiókanevelést követően egy-egy madárfészek hemzseg a parazitáktól, élősködőktől, ahol már nem volna szerencsés a következő évi tojásokat kikölteni. Másrészt pedig a madárfészkek egy jórésze a téli, zord időjárásban megsemmisül. Léteznek költőhelyükhöz hű madárfajok, akik minden évben visszajárnak az általuk megszokott fészkelő helyre, mások, pedig mindig új területet azaz „revírt” foglalnak maguknak, s ott fognak fészkelésbe. A meglévő fészkek sem mindig mennek azonban veszendőbe, mert számos madárfaj évről-évre renoválva használhatja őket. Ilyen például a jól ismert gólyafészek, melynek súlya az évenkénti helyreállításnak, a gólyák által odahordott gallyaknak köszönhetően akár több mázsát is nyomhat. A molnár- és a füsti fecskék is szívesen csinosítják és takarítják az előző esztendőben fáradságos munkával épült sárfészkeiket. Megint mások, mint például a sólymok, a vércsék vagy baglyok, akik nem tudnak saját fészket építeni, más madarakét is szívesen használatba veszik. Így a fészek jellege nem minden esetben teszi bizonyossá, annak azévi használóját.
Lakókörnyezetünk fáin találkozhatunk például gerlefészkekkel, melyeket építésük hanyagságáról ismerhetünk meg leginkább. Hiszen a gyakoribb balkáni gerle vagy az örvös galamb is igen ügyetlen fészeképítő, csupán néhány ágacskát pakol egymásra. Szintén számottevően vannak jelen a fekete- és az énekes rigók, akik a sűrűbb bokrok, fák ágvilláiban készítik száraz fűszálakból, vékony gallyakból szőtt, szabályos, öblös, csészeszerű, gazdagon bélelt fészküket. Az énekes rigó sárral ki is tapasztja annak belsejét. A tengelicek parányi, puha növényi részekkel, pitypanggal, nyárfapihével bélelt, szabályos kör alakú, szépen szövött fészkei, kisebb, hármas ágak villáin lelhetőek fel.
A településektől távolabb lévő fasorok, ligetek, erdők fészkelői például a varjak és a szarkák, akik ügyes építők és közepes méretű gallyakból alkotják meg fészkeiket. A szarkák még fedelet is készítenek a tetejére. Legfőképpen folyópart menti füzesekben válnak ez időtájt láthatóvá a függőcinegék nyárfapihéből, finom növényi szálakból mesterien megszőtt, különleges, csepp formájú, lecsüngő ágakra erősített költőalkalmatosságai. A függőcinege fészeknek még folyosója is van. De hiába a mesteri alkotás, ezt is csupán egyetlen szezonban használják készítői.
A puha- vagy az öreg, korhadt fák törzsein is van mit keresgélni, hiszen rengeteg odú is láthatóvá válik ilyenkor. Míg a kisebb termetű fakopáncsfélék szabályos, kör alakú bejáratot készítenek, addig a nagyobb testű fekete harkályra inkább a valamivel méretesebb, ovális alakzat a jellemző. Az odúkat, másodlagosan számtalan madár használja. Leggyakrabban seregélyek, cinegék veszik birtokba őket. Hogy az év folyamán lakott volt-e az adott odú, azt bejárata kopottsága, „kijártsága” hamar elárulja. S természetesen akad igazi kakukktojás is a fészkek sorában, hiszen a fürge, kisemlős, a vörös mókus is készít termetes méretű gally fészket, mely első ránézésre madárfészeknek tűnhet, ám alapos szemlélés után, gömb formája és a fészek bejáratának alsó helyzete hamar elárulja, hogy jellegzetes mókusfészekről van szó. Az állati építmények igen különleges képességekről árulkodnak, érdemes megfigyelésükre időt szánni, s ezáltal is jobban megismerni az egyes fajokat.
Kapcsolódó galériában 5 db fotó. Nagyításhoz klikk a képre.
Kapcsolódó hírek:
Forrás: KMNP | Küldte: Szerkesztőség
Oszd meg ezt a cikket! Köszönjük!
megosztás e-mailben |
MENÜPONTOK Főmenű: Információs menüpontok: Magyar Vadász® Vadászportál használata Tartalom feltöltése a portálra |
TARTALOM: | Tartalom feltöltése a portálra: Vadászoknak ajánljuk feltöltése Vadászkutya tenyésztő feltöltése |
ÜZLETI HIRDETŐKNEK AJÁNLJUK Magyar Vadász® Vadászportál A Magyar Vadász Magyarország vadászportálja, amely 100 százalékban magyar kézben lévő független portál. Online már 2007 óta, folyamatos piaci jelenléttel. Hazai-és külföldi ismertségű, jó hírnevű, népszerű vadászportál, folyamatosan bővülő és széles tartalomkínálattal, amely teljesen ingyenesen elérhető, minőségi tartalom. 0-24 órás online ügyfélszolgálattal működő portál. Reklámoznál a vadászoknak? Ingyenes és fizetős reklámlehetőségeket kínálunk üzleti hirdetőknek. Magyar Vadász® reklámlehetőségek: Kiemelt üzleti célú apróhirdetések |