AJÁNLAT
hunter vadkamera
faragott trófeaalátétek
belfoldivadaszat.hu
Láttad már?
Tartalom
Bejelentkezés
Magyar Vadász

vadászokVADÁSZOK:
- regisztrált felhasználó:
 22330
- utolsóként regisztrált:
 Csurilla Gergely

ajánlóAjánld a portált

meghívóHívj meg másokat

hirdetésfeladás
Kiemelt üzleti hirdetők
Bundik vádászbútor trófeaalátét webáruház Belledeko üveg Hubertus vadászatszervező Molnár vadászbolt Dávid fafaragás Hunter vadkamerák
HÍREK, AKTUALITÁSOK - Minden, ami fontos egy helyen! + KÜLDJ HÍREKET

Vadkár: ahogy a gazdák és a kutatók látják

szakmai hír | 2016-08-24. 09:17 | 2Xfotó

A térített mezőgazdasági vadkár 2015-ben 2,3 milliárd forintot tett ki – egyebek közt ez derül ki a témában folytatott kutatás adatiból. A felmérést végzők a probléma hosszú távú rendezése érdekében ötpontos javaslatot fogalmaztak meg a szakmai szervezetek számára.

Tavaly ősszel indította el a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megrendelésére a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézete (SZIA-VMI) a mezőgazdasági vadkár-felmérést, hogy kiderüljön, miként látják ezt a problémát a vadászathoz nem kötődők és a vadászattal szoros kapcsolatban lévők. A kutatást végzők három fő kérdéscsoportban 72 kérdést tettek fel a kamara online rendszerén keresztül a gazdálkodóknak, 2116-an töltötték ki a kérdőívet, ebből 1857 értékelhető válasz érkezett, így reprezentatív országos felmérésnek tekinthető.

Az eredmények augusztus 22-i ismertetésekor Csányi Sándor, a SZIE-VMI igazgatója megjegyezte, hogy hasonlóan nagy volumenű kutatásra legutóbb az 1930-as években volt példa, az akkori vadkár-probléma megismeréséhez egy doktori értekezést készítő a községek jegyzőihez intézett kérdéseket. A mostani kiértékelt válaszokat négy vaskos kötet foglalja össze, amely információk Győrffy Balázs, a NAK elnöke szerint kiváló alapul szolgálnak ahhoz, hogy konszenzusos, hosszú távú szabályozás alakuljon ki a vadkárrendezés, valamint a mezőgazdasági termelők és a vadászattal foglalkozók békés egymás mellett élése érdekében.

Területi eltérések

Azt a NAK elnöke is megjegyezte, hogy a vadkár egyre nagyobb probléma az országban, a térített mezőgazdasági vadkár 2015-ben 2,3 milliárd forintot tett ki, ugyanakkor nem egyformán érinti az ország területét. A legtöbbet elszenvedő megyék Baranya, Somogy, Vas, Zala és Veszprém, míg a legkevésbé érintettek Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés, de a problémásakon belül is igen eltérőek a károk, leginkább 300 ezer és 1 millió forint alattiak. Viszont – mint Bleier Norbert, a SZIE-VMI adjunktusa hozzátette – azt nem lehet tudni, hogy önmagához mérten kinek mekkora kár számít kimagaslónak, hiszen elképzelhető, hogy egy gazdálkodónak már a 300 ezer forint is katasztrofális helyzetet jelent. Ami pedig az intézet által tett legfontosabb megállapításokat illeti: a mezőgazdasági vadkár országos viszonylatban a válaszadók túlnyomó többségét érinti (90 százalék), azaz 10 gazdából 9 esetében az általa művelt földterületen előfordul vadkár. Ez az arány magasabb az öt legvadkárosabb megye területén (95 százalék), és alacsonyabb a legkevésbé vadkáros térségekben (88 százalék).

A már említett kármérték nagyon változó, térségek között és térségen belül egyaránt. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár számai alapján szintén láthatóak az országon belüli különbségek, a vadkártérítéssel kapcsolatos viták arányában és azok rendezési módjában is: a legvadkárosabb öt megyére vonatozóan a többség (65 százalék) esetében előfordulnak viták; a legkevésbé vadkáros három megye területén a legtöbb esetben (60 százalék) nem fordul elő vita, mert inkább eltűrik a kárt. Az öt megyében a legszívesebben a vadállomány csökkentésével, vadkárelhárító vadászattal és villanypásztorral védekeznének, a másik három megyében pedig vadkárelhárító vadászatot és a növényfajták tudatos megválasztását alkalmaznák legszívesebben. Mindezek a különbözőségek azt jelzik, hogy a mezőgazdasági vadkár kezelése térségi szintű koncepció kialakítását és helyi szintű következetes beavatkozások kidolgozását, végrehajtását igényli. Ehhez a jövőben jó alapot jelenthet a tájegységi szintű tervezési rendszer és vadgazdálkodási stratégia kialakítása.

Jó vad, rossz vad

Az is kiderült, hogy a gazdálkodók általánosságban felelősséget éreznek a biodiverzitás megőrzéséért és alapvetően úgy gondolják, hogy ebben őket segíteni, támogatni szükséges. Ám határozott különbség tapasztalható a vadászathoz nem kötődők és a vadászattal szoros kapcsolatban lévők (vadgazdálkodási egységet vezetők) között a vadászható fajokról. Előbbiek szerint a vadállomány egyáltalán nem növeli a földbirtok értékét, utóbbiak pedig ezzel ellentétes véleményen vannak. A vadászathoz nem kötődő gazdálkodók „felesleges” (adott esetben kártékony) tényezőnek érzékelik a mezőgazdasági élettérben a vizsgálatban felsorolt vadászható emlősfajokat. Ez a nagytestű fajok esetében (pl. vaddisznó, gímszarvas) részben teljesen érthető és egyes agrártérségekben teljes visszaszorításukra kell törekedni. Míg a nagy kiterjedésű erdőkkel és erdőkkel vegyes mezőgazdaságiélőhely-együttesekben jelenlétüket teljesen megszüntetni nem lehet, és ez nem is lehet a cél, azonban negatív hatásaik csökkentése érdekében hosszú távú stratégia kidolgozására van szükség. Az apróvadfajok és az őz esetében teljesen más a helyzet, mert élőhelyük a mezőgazdasági környezetben található. Ezért is különösen fontos, hogy a mezőgazdasági termelés során alkalmazott beavatkozások (műveletek és technológiák) vadvilágra gyakorolt negatív hatásait a lehető legkisebbre csökkentsék. A felmérés eredményei alapján a gazdák több mint fele (56 százalék) semmilyen vadvédelmi megoldást nem alkalmaz. Ennek javítása érdekében indokoltnak tartja az intézet, hogy a NAK és az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) a tudományos műhelyek segítségével rövid, közép és hosszútávra szóló akciótervet dolgozzon ki.

Nagyobb állami szerepvállalásra lehet szükség

Arra is rávilágított a felmérés, hogy eltérő a vadkár megelőzésében és a keletkezett kár térítésében való szerepvállalás megítélése. A kutatás eredményei egységesek abban a tekintetben, hogy a vadgazdálkodó, az állam – mint a vad tulajdonosa – és a mezőgazdasági gazdálkodó az a három fő szereplő, akiknek a megelőzésben és a kártérítésben (természetesen eltérő mértékben) szükséges lenne kivenniük a részüket; jelenleg az állami szerepvállalás hiányzik a rendszerből. A megkérdezettek többsége (32 százalék) a kétszereplős kármegelőzési és kártérítési rendszerben elsősorban a földhasználók kárviselési arányát emelné 20 százalékra, azonban ebben az esetben a védekezési költségek 100 százalékát a vadászatra jogosult viselné, a válaszadók másik jelentős része (26 százalék) a 10 százalékos földtulajdonosi kárviselési arány mellett, a védekezési költségek fele-fele arányú megosztását javasolja.

A megelőzést és a kezelést egy másik szemszögből is vizsgálta az intézet: eszerint rendkívül fontos az érintettek közötti kommunikáció, együttműködés, és általában a közöttük lévő kapcsolat minősége. A felmérés szerint ezen a téren jelentős munkára van szükség a jövőben. A mezőgazdasági vadkár rendezése kapcsán az esetek kisebb részében (21 százalék) ugyan, de mégis szükséges közreműködő a vadkárbecslést végző szakértő. A szakértők munkáját az elmúlt években számos (durva) kritika érte, ami jelen felmérésben is – noha nagyon kis mértékben – megjelent. Jól körvonalazódott, hogy teljes mértékben a szakértő személyétől, az általa végzett munka minőségétől függ a megítélésük. Ez alapvetően nem volt negatív, annak ellenére, hogy az egyedi válaszokat vizsgálva jól láthatóan erős, kellemetlen tapasztalatok is előfordultak. Ennek javítása érdekében szükségesnek látja a SZIE-VMI egyrészt a szakértőkkel szemben támasztott követelmények szigorítását, illetve speciális kárbecslői képzés megvalósítását. Továbbá olyan kárbecslési módszertani követelményrendszer kialakítását, amely hosszú távon csökkenteni tudja ezeket a szélsőséges eseteket.

Fontos szerepe lehet a kamarának

Az intézet szerint a vizsgálat eredményei alapján egyértelműen látszik, hogy szükség van a vadkárral kapcsolatos tudományos kutatásokra és az új eredmények közérthető formában közzétételére, a gazdákhoz eljuttatására. A többség véleménye szerint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának ebben támogatóan kellene fellépnie, melynek egyik módja például a kutatási programok finanszírozása lehet. Emellett figyelembe véve a felmérésből látható markáns véleményeket (76 százalékos támogatottság), megfontolásra javasolja az intézet a NAK-on belül egy olyan csoport létrehozását, amelyik a vadkárral kapcsolatos szakmai ügyekkel, tanácsadással, szakértéssel foglalkozna.

A fentiek alapján tehát a vadkár-probléma hosszú távú rendezése érdekében a SZIE-VMI öt témakör részletes kidolgozását javasolja a NAK-nak, az OMVK-nak és a szakmai tudományos műhelyeknek: a kommunikáció erősítése az érintettek között; a térségi szintű vadkár-megelőzési és -kezelési stratégia megalkotása; a szakértői munka minőségének javítása (oktatás, továbbképzés, módszertan); mezőgazdasági vadkár-kutatás finanszírozása; szakmai tanácsadás, tájékoztatás és szakértés a NAK szervezetén belül.

Kapcsolódó galériában 2 db fotó. Nagyításhoz klikk a képre.



Kapcsolódó hírek:


Forrás: nak.hu | Küldte: Szerkesztőség

Oszd meg ezt a cikket! Köszönjük!


megosztás e-mailben

MENÜPONTOK

Főmenű:

Címlap

Regisztráció

Bejelentkezés

Hirdetés/adatlap feltöltés

Reklám lehetőségek

Ügyfélszolgálat


Információs menüpontok:

Magyar Vadász® Vadászportál használata

Tartalom feltöltése a portálra

Magáncélú hirdetőknek hirdetéskiemelés

Magyar Vadász® Médiaajánlat

Felhasználási feltételek

Impresszum

Jogi nyilatkozat

TARTALOM:

Vadászapró hirdetések

Hírek, aktualitások

VADÁSZAT 2024

Vadászboltok

Vadásztársaságok

Vadászatszervezők

Vadászoknak ajánljuk

Vadászkutya kennelek

Terepjáró kereskedők

Vadász fotók

Vadász történetek

Trófeaszemle

Vadétel receptek

Vadász InfoTár

Tartalom feltöltése a portálra:

Vadászapró feladása

Vadász hír beküldése

Vadászati ajánlat feltöltése

Vadászbolt feltöltése

Vadásztársaság feltöltése

Vadászatszervező feltöltése

Vadászoknak ajánljuk feltöltése

Vadászkutya tenyésztő feltöltése

Terepjáró kereskedés feltöltése

Vadász fotó feltöltése

Vadász történet feltöltése

Vadász trófea feltöltése

Vadétel recept feltöltése

ÜZLETI HIRDETŐKNEK AJÁNLJUK

Magyar Vadász® Vadászportál

A Magyar Vadász Magyarország vadászportálja, amely 100 százalékban magyar kézben lévő független portál. Online már 2007 óta, folyamatos piaci jelenléttel. Hazai-és külföldi ismertségű, jó hírnevű, népszerű vadászportál, folyamatosan bővülő és széles tartalomkínálattal, amely teljesen ingyenesen elérhető, minőségi tartalom. 0-24 órás online ügyfélszolgálattal működő portál.

Reklámoznál a vadászoknak?

Ingyenes és fizetős reklámlehetőségeket kínálunk üzleti hirdetőknek.
Nézd meg a reklám lehetőségeket amelyeket csak a Magyar Vadász vadászportál kínál, vagy lépj velünk kapcsolatba!


Magyar Vadász® reklámlehetőségek:

Banner reklám

Kiemelt üzleti célú apróhirdetések

Üzleti célú apróhirdetések

Hírlevél küldés

Hirdetés kiküldés

Reklám cikk

Szponzorált link reklám

Komplett reklámkampány

Magyar Vadász webáruház

Vadászati ajánlatok katalógus

Hirdetési csomag


© 2007-2024 MagyarVadasz.hu | Felhasználási feltételek | Impresszum | Jogi nyilatkozat