AJÁNLAT
4x4 túra shop
hunter vadkamera
vadászfelszerelés huntland
faragott trófeaalátétek
belfoldivadaszat.hu
Láttad már?
Tartalom
Bejelentkezés
Magyar Vadász

vadászokVADÁSZOK:
- regisztrált felhasználó:
 20265
- utolsóként regisztrált:
 Ecsedi Laszlo

ajánlóAjánld a portált

meghívóHívj meg másokat

hirdetésfeladás

VADÁSZ WEBÁRUHÁZAK:

Trófeaalátét webáruház

Webáruház nyitása

Kiemelt üzleti hirdetők
4x4 túra shop vadkamerák vadász, vadászat, trófeaalátét vadász, vadászat, vadászbútor vadász, vadászat, webáruház vadász, vadászat, Vadászbolt, molnár vadászbolt bundik termékek
AJÁNLOTT PORTÁLOK
Vadásztörténetek+ TÖLTSD FEL A TÖRTÉNETED

Udvarvölgyi Zsolt: Amikor Leonyid Brezsnyev, a nepáli király, Fülöp edinburgh-i és Pahlavi iráni herceg egymás kezébe adták a kilincset Budapesten. Vadászati Világkiállítás, 1971.


Vaskos, impozáns kiadványt jelentetett meg a Corvina Kiadó 1972-ben Földes László főszerkesztésével „Vadászati Világkiállítás 1971. Emlékalbum” címmel. A rangos és nívós kiadvány – alapos beszámolóival és kitűnő képanyagával − megpróbált valamit visszaadni az 1971. augusztus 27. és szeptember 30. között Budapesten megrendezett Vadászati Világkiállítás hangulatából és eseményeiből. Jelen írásunkban a kötet alapján megpróbáljuk összefoglalni az eseményeket és cikkünk végén képeket is mellékelünk a www.fortepan.hu oldalról.

A kötet Losonczi Pálnak, az Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének, a Vadászati Világkiállítás fővédnökének előszavával kezdődik: „Amikor a Vadászai Világkiállítás előkészítése során a Magyar Népköztársaság kormánya nemzeteket, nemzetközi szervezeteket hívott korunk emberének a természettel való nagy találkozójára, e hívásának igen kedvező visszhangja támadt. Elsősorban annak köszönhető ez, hogy korunk fenyegető veszedelmének, az egészséges emberi környezet pusztulásának elhárítása s ezen belül a természet, a szabad ég védelmének biztosítása az emberiség közös ügyévé vált. Ezért is mutatta be négy világrész 52 országa oly megkapó módon, oly kulturáltan természeti szépségeinek, értékeinek sorát, s működött közre tudományos vitákban, magas művészi rangú rendezvényekben, színvonalas bemutatókban, izgalmas versenyekben. Világméretű tapasztalatcserékre is összejöttek a vadászat, a horgászat, az ebtenyésztés, a lovassport szakemberei, az erdő-mező állatvilágának féltői, a természetes vizek, a jó levegő, a termőföld védelmezői. Nemzetközi fóruma lett a kérdésnek a Vadászati Világkiállítás: sok értékes gondolat megalapozójává vált.”

A Vadászati Világkiállításon nemzeti bemutatóval az alábbi országok vettek részt: Ausztria, Belgium, Bulgária, Chile, Csehszlovákia, Dánia, Egyesült Arab Köztársaság, Etiópia, Finnország, Franciaország, Hollandia, India, Irán, Izland, Jugoszlávia, Kamerun, Kenya, Kuba, Lengyelország, Libanon, Magyarország, Mongólia, Nagy-Britannia, Német Demokratikus Köztársaság, Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szovjetunió, Szudán, Tanzánia, Uganda, Zambia.
Társuló országok Guinea, Irak, Norvégia, Peru, Szíria, Venezuela voltak, míg a kiállítás egyes rendezvényein az alábbi országok képviselték magukat: Afganisztán, Amerikai Egyesült Államok, Bolívia, Botswana, Brazília, Görögország, Japán, Kanada, Luxemburg, Marokkó, Mexikó.

Fontos leszögezni, hogy a hetvenes évek elején, a bipoláris világrend „csúcsán” nyugati és keleti, azaz a „szabad világhoz” tartozó, ún. „kapitalista” és a „vasfüggöny mögötti”, ún. „szocialista” országok egyaránt képviseltették magukat a Világkiállításon. Sőt, a gyarmati múltból frissen felszabadult afrikai és ázsiai országok is szép számmal eljöttek. A harmadik világ, különösen Afrika, a Közel-Kelet és Ázsia impozáns tárlatokkal, grandiózus kiállításokkal örvendeztette meg a látogatókat. A vadászszenvedély nem ismert országhatárokat, a vadászat szerelmesei képesek voltak felülemelkedni politikai-ideológiai vitákon, nemzetközi konfliktusokon. Természetesen a keleti blokk országai népesebb és magasabb rangú delegációkkal, olykor 4-5 miniszterrel képviseltették magukat (pl. az NDK és Csehszlovákia). Nagy feltűnést kelthetett az első számú szovjet és mongol vezető, Leonyid Brezsnyev és Jumzsagijn Cedenbal látogatása is. De eljött a világhírű írónő, a Kenyában élő Joy Adamson, a Tanzániában élő Peter Hemingway (Ernest Hemingway fia), a nepáli király, Fülöp edingburghi herceg (II. Erzsébet brit királynő férje), ill. két iráni koronaherceg is. A nagyhatalmak közül talán csak a Kínai Népköztársaság hiányzott.

1966-ban indult el a Vadászati Világkiállítás tervezése hazánkban, a rendezvény alapgondolatait a szerzők így körvonalazták: „Ahogy hosszú vitákban, töprengésekben, diplomáciai megbeszéléseken tovább érlelődött a Világkiállítás gondolata, úgy fokozódott az érdeklődés. Magyarország nem nagy ország. Egyedüli lehetősége az emberiséget oly közelről érintő probléma feltárása volt. Milyen is egy szocializmust építő ország vadgazdálkodása, horgászata, lovas-hajtó sportja, ebtenyésztő kultúrája, természetvédelme. Megindult a Világkiállításon való részvétel szándékának közlése Európából, Afrikából, Ázsiából, Közép- és Dél-Amerikából. Közben a Kiállítások Nemzetközi Irodájának közreműködésével és jóváhagyásával készült szabályzatok szigorú feltételeket szabtak az első vadászati világkiállítás megrendezésére. (…) S amikor 1971. augusztus 27-én feltárultak a nemzeti bemutatók, akkor még a szakemberek is meglepődve és csodálattal szemlélték, mennyire sokszínűen, gazdagon, ötletesen, megnyerően és lelkesítően fejezték ki az egyes országok az ember és a természet kapcsolatát. (…)
A bemutatott tárgyak, témák valójában arra valók, hogy azokon keresztül megjelenjék előttünk az ember és a természet. Nem a trófeáért, nem a horgászbotért, nem a mélyvízi oxigén készülékért valósult meg ez a Világkiállítás. Hanem a sportemberért, aki vadászik, horgászik, lovagol, kutyát tenyészt, a kutatóért, aki tudományos konferencián vitatkozik, a szakemberért, aki a vízgazdálkodásban teremti meg vagy állítja vissza a természet biológiai ellensúlyát, a művészért, aki festményben, szoborban, fényképen, filmen ragadja meg a természet egy pillanatát, a szenvedélyes bélyeggyűjtőért, a könyvben élmény, természet után vágyódó olvasóért. (…)
Mintegy hatezer trófea, a gyönyörködtető fogatverseny, az izgalmas horgász dobósportverseny, a száznál jóval több kutyafaj parádés bemutatása, a minden gondot feledtető természetfilmek, a kényes ízeket kedvelők csárdái, a magyar népi táncosok – sorolni is alig lehet őket. (…) A Vadászati Világkiállítás nyomban megteremtette a bemutatók és a közönség között a meleg kapcsolatot. Mert állatkert is volt, múltat idéző múzeum is, országok természeti szépségeinek a felsorakoztatása is, vadász-horgász sikerek, tenyésztői munka, sportversenyek olimpiája is, és még sok más színe, arca, hangulata, képe is megmutatkozott.”
Világkiállítást Magyarország még nem rendezett, nemzetközi vadászati kiállítást sem, így tapasztalatai ezen a téren sem voltak. Igyekezett azonban hasznosítani az 1910. évi bécsi, az 1937. évi berlini, az 1954. évi düsseldorfi, az 1960. évi firenzei és az 1967. évi novi-sadi hasonló kiállítások tapasztalatait. (…) 35 napig egyenlete színvonalon kellett üzemeltetni a Világkiállítást, napi százezer főt sokszor meghaladó látogatók közlekedési, élelmezési, közegészségügyi és más szükségleteit panaszmentesen kellett kielégíteni.”

Az előkészítés és a szervező munkálatok szintén megérdemelnek egy kis figyelmet: „A hivatalos kormánymeghívásokat 1968 második felében a magyar külügyminisztérium diplomáciai úton továbbította 127 ország kormányához. (…) A magyar diplomáciai testület jelentős tevékenységet folytatott az országok részvételének előmozdítása ügyében, és kapcsolatait felhasználta a hivatalos részvétel előmozdítására. Az országok részvételét jelentősen elősegítette, hogy a különféle nemzetközi szakmai szervezetek: a Nemzetközi Vadászati Tanács, a Nemzetközi Horgász Szövetség, az Ebtenyésztők Nemzetközi Szervezete és több egyéb szakmai szervezet támogatta a Világkiállítás megrendezését, és elismerését, egyetértését fejezte ki.”
„A nemzetközi kiállítások szervezésére vonatkozó egyezménynek megfelelően a diplomáciai úton továbbított meghívást elfogadó országok kormányai nemzeti megbízottakat jelöltek ki. A nemzeti megbízottak gyakorolták országaikban a szervező és ellenőrző jogkört. Ők hozták létre országaikban azt a szervezetet, amely az előkészítő munkát végezte.
A Világkiállítás operatív feladatait a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (MÉM) Kiállítási Irodája látta el. A Világkiállítás területe Budapest központjától járművel mintegy 10 percre volt, a X. kerületben, Kőbányán, az Albertirsai úton. Északról a Galopp-pálya, keletről a nagy forgalmú Fehér út, dél és nyugat felől a miskolci, ill. a ceglédi vasútvonalak, valamint az Albertirsai út határolták.
A megnyitás körülményeiről így írtak a szerzők: „A Világkiállítás eseményekben gazdag 35 napja Budapestet a természetkedvelők érdeklődésének középpontjába állította. Mind a belföldi, mind a külföldi érdeklődés minden várakozást felülmúlt. A Világkiállítás alapgondolata: »A természet és az ember kapcsolata« első ízben emelkedett egy világkiállítási rangot viselő rendezvény központi témájává, s a kiállító országok bemutatóinak tartalmi mondanivalója híven és méltóan tükrözte e korunkban oly aktuális kérdés megoldásának módozatait.”

Végezetül Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter ünnepi beszédéből idézünk: „A világkiállítás gondolata örvendetesen élénk nemzetközi visszhangot váltott ki. Ennek eredménye, hogy 41 ország nemzeti bemutatóval, illetve egyéb nemzeti részvétellel képviselteti magát, további 11 ország pedig a Világkiállítás különböző rendezvényein vesz részt.”

A bőséges és változatos programokat kínáló eseménynaptárból – szubjektív válogatást követően – csak a legérdekesebb programokat soroljuk fel:
Augusztus 27. Ünnepélyes megnyitás; a Műcsarnokban rendezett Nemzetközi Képzőművészeti Kiállítás megnyitása; Dr. Dimény Imre fogadást ad a Duna-Intercontinental Szállodában
Augusztus 28. Zambia nemzeti napja (minden kiállító országnak volt nemzeti napja)
Augusztus 31. A Pécsett megrendezett XI. Horgász Dobósport VB megnyitása
Szeptember 5. A Nemzetközi Természetfilm Fesztivál megnyitása, a Világkiállítás kormányfőmegbízottja üdvözölte az 500.000. látogatót.
Szeptember 7. A Hivatalos CSIO Nemzetközi Díjugróverseny megnyitása
Szeptember 8. Pilismaróton megkezdődött a Világkiállítás alkalmával rendezett Nemzetközi CACIT Vérebverseny
Szeptember 9. Vadászmadár-bemutató a veszprémi állatkertben
Szeptember 11. Megnyílt a Nemzetközi CACIB Kutyakiállítás
Szeptember 13. A Nemzetközi CACIT Műkotorékverseny megnyitása a Gödöllői Erdő- és Vadgazdaság arborétumában, idős magyar vadászok és vadászati szakemberek találkozása
Szeptember 14. Irán nemzeti napja
Szeptember 16. A Nemzetközi Vadászati Tudományos Konferencia megnyitása, Az I. Hajtó EB megnyitása, az egymilliomodik látogató.
Szeptember 18. Országos Halászléfőző Verseny
Szeptember 21. A Nemzetközi Amatőr Agárverseny megnyitása, a Brnói Nemzetközi Gépipari Vásárról indult autós-motoros staféta érkezése, amely a Csehszlovák Szocialista Szövetségi Köztársaság üdvözletét hozta a Vadászati Világkiállításra.
Szeptember 22. Nemzetközi CACIT Vizslaverseny Gödöllőn.
Szeptember 24. Joy Adamson, a világhírű „Elza-könyvek” írójának ankétja.
Szeptember 25. A másfélmilliomodik látogató.
Szeptember 18. A részvételt igazoló oklevelek és emlékplakettek átadása ünnepélyes keretek között a részt vevő országok nemzeti megbízottainak.
Szeptember 30. a Nemzeti Megbízottak Tanácsának záróülése, a Világkiállítás ünnepélyes zárása.

A Világkiállítást megtekintette számos kormánydelegáció, a külföldi és a magyar társadalmi élet számos ismert személyisége, az érintett nemzetközi szervezetek tisztségviselői s a Világkiállítás témájában illetékes egyéb ismert kiválóságok. A következőkben csupán e neves látogatók felsorolására szorítkozunk, s ezt követően idézünk néhány jelentősebb nyilatkozatot.
A nemzetközi szervezetek jelen lévő vezetői voltak: Hettier De Boislambert, a Nemzetközi Vadászati Tanács (CIC) tiszteletbeli elnöke; C. W. Broicher, a FAO (Food and Agriculture Organization of the United Nations) Általános Ügyek és Tájékoztatási Osztály főigazgatója; Dr. E. Cicognani, a Nemzetközi Horgász Szövetség (CIPS) elnöke; F. Edmond-Blanc, a Nemzetközi Vadászati Tanács (CIC) főtitkára; A. Antonio Barone Forzano, a Nemzetközi Kynológiai Föderáció (FCI) elnöke; Fülöp edinburgh-i herceg, a Nemzetközi Lovasszövetség (FEI) elnöke; Joseph Hamels, a Kiállítások Nemzetközi Irodájának (BIE) elnöke; Abdel Aziz Hamid, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség elnöke; Dr. Johann Gerhard von Maasdijk, a Nemzetközi Vadászati Tanács (CIC) akkori elnöke.
A jelen lévő országokat az alábbi vezető személyek − általában az illetékes miniszterek, ill. szenvedélyes vadász állami vezetők − képviselték:
Amerikai Egyesült Államok: Winton M. Blount postaügyi miniszter.
Ausztria: Oscar Weihs földművelésügyi miniszter és Karl Lütgendorf hadügyminiszter.
Belgium: André Cools miniszterelnök-helyettes, Ch. Heger mezőgazdasági miniszter.
Bulgária: Pencso Kabadinszki a Minisztertanács elnökhelyettese, Janko Markov erdészeti és faipari miniszter.
Brazília: Antonio Barone Forzano, a Nemzetközi Kynológiai Föderáció (FCI) elnöke.
Csehszlovákia: Dr. B. Vecera a CSSZSZK mezőgazdasági és élelmiszeripari minisztere, Martin Dzur vezérezredes, nemzetvédelmi miniszter, Dr. V. Svoboda cseh mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Ing. J. Janovic szlovák mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Ladislav Hruzik cseh erdő- és vízgazdálkodási miniszter, František Hagara szlovák erdő és vízgazdálkodási miniszter, Desider Goga szlovák belkereskedelmi miniszter.
Franciaország: Maurice Schumann külügyminiszter.
India: Dr. Sher Singh professzor, mezőgazdasági államminiszter, L. N. Mishra külkereskedelmi miniszter.
Írország: Sean Flanagan mezőgazdasági miniszter.
Irán: Abdul Reza Pahlavi herceg, az iráni vadászszövetség elnöke, Cholam Reza Pahlavi herceg.
Jugoszlávia: Nicola Ljubicsics hadseregtábornok, nemzetvédelmi államtitkár, D. Haramija, a Horvát Szocialista Köztársaság Végrehajtó Tanácsának elnöke.
Kenya: J. L. Shako turisztikai és vadgazdálkodási miniszter, Joy Adamson író.
Koreai Népi Demokratikus Köztársaság: Ke-In-Khe külkereskedelmi miniszter.
Kuba: J. Bango, a Kubai Nemzeti Sporthivatal vezérigazgatója.
Lengyelország: Jerzy Popko erdészeti és faipari miniszter, Józef Trendota pénzügyminiszter.
Libanon: Szaeb Dzsrudi gazdasági és turisztikai miniszter.
Magyarország: Kádár János az MSZMP KB első titkára; továbbá az Elnöki Tanács és a magyar kormány több tagja, a magyar közélet számos ismert személyisége.
Mongólia: Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Szonomin Luvszan, a Minisztertanács elnökének első helyettese
Német Demokratikus Köztársaság: Dr. Gerhart Weiss miniszterelnök-helyettes, H. Heidrich, az Állami Erdészeti Bizottság elnöke, H. Hoffmann nemzetvédelmi miniszter, K. Milke állambiztonsági miniszter, Horst Rademacher munkaügyi miniszter.
Német Szövetségi Köztársaság: Josef Ertl élelmezésügyi, mezőgazdasági és erdészeti miniszter.
Nepál: Mahendra Bir Bikram Sah Devi Nepál királya.
Olaszország: E. Taviani délolasz miniszter.
Románia: Ilie Verdet a Minisztertanács első elnökhelyettese, J. Banc miniszterelnök-helyettes, mezőgazdasági, élelmezésügyi, erdészeti és vízgazdálkodási miniszter, Ion Jonita hadseregtábornok, honvédelmi miniszter.
Spanyolország: Thomas Allende mezőgazdasági miniszter.
Svédország: Sven-Eric Nilsson tárca nélküli kabinetminiszter.
Szíria: M. Haidar mezőgazdasági és földreformügyi miniszter.
Szovjetunió: Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, V. Mackevics mezőgazdasági miniszter, A. A. Grecsko marsall, honvédelmi miniszter, Sz. M. Styemenko hadseregtábornok, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői törzsének főnöke, A. I. Korolskov, az Oroszországi Föderatív SZSZK Vadász- és Horgász Szövetségének elnöke, A. A. Szudszkij, a Tudományos Akadémia tagja, szakíró.
Tanzánia: D. Bryceson mezőgazdasági és élelmezési miniszter, Patrick Hemingway tanár.
Zambia: Solomon Kalulu, a természeti kincsek és földbirtokügyek minisztere, S. Wina tájékoztatási és idegenforgalmi miniszter.

Néhány neves látogató így nyilatkozott a rendezvényről:
Abdul Reza Pahlavi iráni herceg: „Iránban felkarolták a természetvédelem ügyét, jelentős lépéseket tettek a természeti javak megóvására úgy, hogy a természetvédelmet és a vadászatot nem külön, hanem szerves egységként kezelik. Régi foglalkozás az országban a vadászat, de új dolog a vadvédelem. A szakembereknek máris sikerült megakadályozniuk értékes vadfajok kipusztulását, és sokat tettek az állomány minőségének javítására is.”
Mahendra Bir Bikram Sah Devi, Nepál királya: „Másodszor járok Magyarországon, s mostani utamat, mint a sportot kedvelő és űző ember felhasználtam arra, hogy egy vadászkiránduláson vegyek részt. Örülök, hogy megtekinthettem a Vadászati Világkiállítást. Maradandó élménynek bizonyult.”
Hettier De Boislambert, a Nemzetközi Vadászati Tanács tiszteletbeli elnöke: „A nagyszabású előkészületek után most a Tanács elégedett az eredménnyel, kitűnőnek ítéli a budapesti vadászati bemutatót. Magyarország példát adott arra, hogy a jövőben mit kell tenni a természet védelméért, a vadállomány óvásáért, kíméléséért.”
C.W. Broicher, a FAO főigazgatója: „Igen meg vagyok hatva, hogy Magyarország elvállalta ennek a kiállításnak a rendezését, és az a véleményem, hogy a Világkiállítás igen jól sikerült, igen értékes. Magyarország nagyon jól rendezte meg, s ezt nem azért mondom, mert Magyarország a vendéglátó ország, hanem azért, mert lehetőséget adott a fejlődő országoknak arra, hogy bemutassák eredményeiket a természetvédelem területén. Egyébként a FAO részvétele is bebizonyította, hogy e Világkiállításnak nagy jelentőséget tulajdonítunk.”
Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke: „Nagy érdeklődéssel néztem végig a Világkiállítást, s úgy gondolom, sikerült hatásosan kifejeznie legfontosabb mondanivalóját, azt, hogy óvjuk, védjük a természetet. Véleményem szerint részt vállal ez a Világkiállítás a népek közötti béke és barátság ügyében is, mert hozzájárul ahhoz, hogy az emberek jobban megismerjék más népek életét, körülményeit, s így előmozdítja a népek közötti jobb, kölcsönös megértést. Minden bizonnyal valamennyi eddig rendezett, ilyen tárgyú nemzetközi bemutató közül a Vadászati Világkiállítás a legnagyobb, erre utal az a sok érem és nagydíj is, amelyet a legszebb trófeák kaptak.” Majd végezetül a következőket mondta: „Örülünk annak, hogy a Mongol Népköztársaság részt vesz ezen a világtalálkozón, egyúttal megragadom az alkalmat, hogy köszönetünket fejezzem ki a mongol bemutató megszervezéséért nyújtott segítségükért, amelyet úgy értékelünk, mint a magyar és a mongol nép közötti megbonthatatlan barátság újabb jelét.”
André Cools belga miniszterelnök-helyettes: „Véleményem szerint a Vadászati Világkiállítás nagyon sikeresnek tekinthető. Ez megmutatkozik a részt vevő nemzetek nagy számában is, se ezen felül figyelemre méltó, hogy sok afrikai ország is érdekes bemutatóval jelentkezett. A Világkiállítás magas színvonalát jelzi, hogy nemcsak trófeákat mutatnak be, hanem sokféle fontos felszerelést, kellékek és a vadászathoz kapcsolódó egyéb anyagot.”
Fülöp edinburgh-i herceg, a Nemzetközi Lovasszövetség elnöke: „Nagy örömömre szolgál, hogy a Nemzetközi Lovasszövetség elnökeként részt vehetek a Vadászati Világkiállításon először megrendezésre kerülő I. Hajtó Európa-bajnokságon. Nagyon helyénvaló, hogy ezt a bajnokságot Magyarországon rendezik, melynek oly régi és kiváló hagyományai vannak a fogathajtásban, a lovaglásban. Örvendek azért is, mert − első ízben – láthatok valamit a szép Budapestből.”
M. Haidar, a Szíriai Arab Köztársaság mezőgazdasági és földreformügyi minisztere: „A Világkiállítás azt bizonyítja, hogy a mezőgazdasági és vadászati vezetőknek végtelen türelmére, sok felvilágosító akcióra van szükség. Úgy gondolom, a Világkiállítás nagyon sok országot hozzásegít ahhoz, hogy átlássa, mi is a teendő a természetvédelem terén. Szíriában újabban egész sor intézkedést hoztunk a ritkább vadak védelmére. További tettekre van szükség, mivel az országban sajnos még igen sokszor előfordul, hogy a vadász szenvedélye erősebb a józan gondolkodásnál, és egyesek nem kímélik a kivesző vadállományt.”
Ernest Hemingway világhírű író Afrikában élő fia, Patrick Hemingway a Világkiállításon szerzett benyomásaival kapcsolatban elmondotta, hogy Tanzániában abban a vadásziskolában tanít alapítása óta, amely széles körű nemzetközi összefogással, a FAO támogatásával jött létre. Az iskola célja, hogy Afrikában is megvesse a modern vadgazdálkodás alapjait, és kiképezze az afrikai országok hivatásos vadászait, vadvédelmi szakembereit. A nemzetközi iskola oktatási anyagához értékes trófeagyűjteménnyel járult hozzá Magyarország is. „A Világkiállítás még jobban megerősített abban a meggyőződésemben, hogy a vadász a legfontosabb vadvédő. Sokan beszélnek természetvédelemről, de tapasztalataim szerint a vadászok azok, akik a legtöbbet teszik a természeti értékek megőrzéséért. Ezért messzemenően egyetértek a Világkiállítás legfontosabb mondanivalójával, azzal, hogy óvjuk, védjük a természetet.”
Ilie Verdet, a román Minisztertanács első elnökhelyettese: „Nagyon eredményesnek tartom a Világkiállítást, s legőszintébb jókívánságaimat szeretném átadni a sikeres munkáért. Örülök annak, hogy a Világkiállításon részt vevő nemzetek között ott lehet az én országom is. Bizonyos vagyok abban, hogy a Vadászati Világkiállítás hozzájárult a népek közötti jobb megértéshez, egymás jobb megismeréséhez.”
Fehér Lajos, az MSZMP PB tagja, a Minisztertanács elnökhelyettesének nyilatkozata: „A Világkiállítás nemcsak a vadászat hívei számára jelentős esemény. A budapesti munkásokat éppúgy érdeklik látnivalói, mint a mezőgazdaságban és a hivatalokban dolgozókat. A természetkedvelő emberek minden csoportja megtalálható a látogatók között. A részt vevő országok vadászati szakembereit az a törekvés vezette, hogy a szakmai közölnivalókon túl gazdasági-földrajzi és kultúrtörténeti ismeretekkel is gyarapítsák a látogatók ismereteit. (…) Úgy is mondhatnánk: ez a Világkiállítás a nagy és kis országok, a népek közötti barátság és együttműködés természetes és magától értetődő lehetőségének bátorító jelképe, s a – talán nem hat túlzásként – jövőre nézve nagyon is reális ígérete. Ez azt jelenti, hogy bizonyos értelemben jószolgálati szerepe is van a kiállításnak a népek barátságának erősítésében. Egyes országok törekednek is erre. A legtöbb kiállító államnak külön nemzeti napja van. (…)”

A Világkiállítást az alábbi nemzetközi szervezetek támogatták: az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), Ebtenyésztők Nemzetközi Egyesülete, Fotóművészek Nemzetközi Szövetsége, Hivatásos Vadászok Nemzetközi Szövetsége, Képzőművészek Nemzetközi Szövetsége, Kiállítások Nemzetközi Irodája, Nemzetközi Horgász Szövetség, Nemzetközi Lovas Szövetség, Nemzetközi Tudományos Filmszövetség, Nemzetközi Vadászati Tanács (CIC), Nemzetközi Vadvédelmi Társaság, Nemzetközi Vízivad Kutató.

A Nemzeti Megbízottak Tanácsa az alábbi záróközleményben értékelte a Világkiállítást:
„A Nemzeti Megbízottak Tanácsa megállapítja, hogy a »Vadászati Világkiállítás, Budapest 1971« megfelelt a speciális világkiállításokkal szemben támasztott követelményeknek, a rendező ország és a részt vevő országok eleget tettek a BIE által jóváhagyott szabályzatokban foglaltaknak.
A Nemzeti Megbízottak Tanácsa nagy jelentőségűnek tartja, hogy 35 ország nemzeti bemutatóval, 6 ország társuló országként vett részt, és ezen kívül további 11 ország önálló kiállítókkal, így összesen 52 ország képviseltette magát e nagy sikerű rendezvényen.
A Nemzeti Megbízottak Tanácsa kinyilvánítja, hogy az egyes bemutatók témái, sokrétűségük lehetővé tette, hogy a Világkiállítás elérje célkitűzéseit – az ember és a természet sokoldalú kapcsolatának elmélyítését és a népek közötti barátság fokozását. A Világkiállítás nagyszabású demonstráció volt a természet védelme, századunk oly jelentős feladatának megvalósítása érdekében.
A Világkiállítás sikerét bizonyította a rendkívüli látogatói érdeklődését: a Világkiállítást 35 napja alatt több mint 1,9 millió látogató tekintette meg. A természet és az ember kapcsolatát hivatott elmélyíteni az a számos rendezvény, amely a Világkiállításhoz kapcsolódott. A Képzőművészeti Kiállítás, a Nemzetközi Fotóművészeti Kiállítás, a Nemzetközi Természetfilm Fesztivál, a tudományos rendezvények, a kynológiai rendezvények, a lovas- és egyéb sportrendezvények látogatóit is számításba véve több mint 2 millió volt a látogatók száma.
A Nemzeti Megbízottak Tanácsának tagjai a résztvevő nemzetek nevében elismerésüket fejezik ki a magyar népnek, a magyar kormánynak és a Világkiállítás szervezőinek, akik öt éves fáradságos munkával megrendezték e nagyszabású, színvonalas eseményt. A bizottság tagjai kinyilvánítják véleményüket, miszerint az első és egyedülálló Vadászati Világkiállítás sikerrel zárta kapuit.”

Végezetül úgy véljük, érdemes rövid kitekintést tennünk a díjazott trófeákat elejtő vadászok személyére is.
Ekkoriban Iránban (Perzsia) Mohammed Reza Pahlavi sah uralkodott (1941-1979). A családjához tartozó Abdolreza herceg egészen elképesztő mennyiségű és minőségű trófeát tudhatott a magáénak: gímszarvas, muflon, vadkan, barnamedve-koponya, jegesmedve-koponya, bezoár kecske, szajga antilop, golyvásgazella, fekete lóantilop, kapföldi ugróantilop, pusztai bóbitásantilop, kőszáli antilop, abesszíniai bokorlakó antilop, Soemmering gazella, Dibatag gazella, Speke gazella, kardszarvú gazella, transváli impala, dik dik agárantilop, vörös vadjuh (13 trófea), arkál, szaharai vadjuh, kafferbivaly, altáji maral, óriás erdei disznó, jaguárkoponya, kanadai vadjuh, kodiákmedve-koponya!
Mi sem bizonyítja jobban a pártállami vezetők és kommunista korifeusok vadászszenvedélyét, hogy a hivatalos, a Világkiállításon elbírált listákon meglepően sok ismert névvel találkozunk: Josip Broz Tito (1892-1980), a Jugoszláv Népköztársaság elnöke gímszarvas, dám, alpesi kőszáli kecske, muflon (11 trófea) trófeákkal lett helyezett.

Romániában Nicolae Ceauşescu (1918-1989), a Román Kommunista Párt főtitkára, a „Kárpátok Géniusza”, a gyűlölt diktátor több gímszarvas, két dám, 7 db barnamedve-koponya és barnamedve-bőr trófeát tudhatott a magáénak.

Magyarországon az állam és az MSZMP vezetői előszeretettel ejtettek (nagy)vadakat. A felső vezetés vadászszenvedélye, magának Kádár Jánosnak az elkötelezettsége közismert volt. Sok mendemonda keletkezett az exkluzív, zártkörű vadászatok körülményeiről, az Egyetértés Vadásztársaság káderparadicsomáról, az elvtársak – sokszor − bornírt szórakozásáról. Mindezek tökéletesen leképeződtek a Vadászati Világkiállítás díjazott magyar trófeáit elejtők személyében. Mivel nem a teljes nevükön szerepeltek a listán, természetesen tévedés elképzelhető, de talán nagy százalékos találati aránnyal megtippelhető, hogy „Kádár J.” Kádár János (1912-1989) lehetett, az MSZMP KB első titkára; „Tömpe I.” Tömpe István (1909-1988), belügyminiszter-helyettes, a Magyar Rádió és Televízió elnöke; „Kárpáti F.” Kárpáti Ferenc (1926-2013), vezérőrnagy, országgyűlési képviselő, későbbi honvédelmi miniszter; „Fehér L.” Fehér Lajos (1917-1981), miniszterelnök-helyettes; „Biszku B.” Biszku Béla (1921-2016) belügyminiszter, miniszterelnök-helyettes, MSZMP KB titkár; „Gáspár S.” Gáspár Sándor (1917-2002), a SZOT főtitkára; „Németh K.” Németh Károly (1922-2008), az MSZMP PB tagja, később az Elnöki Tanács elnöke; „Cseterki L.” Cseterki Lajos (1921-1983), az Elnöki Tanács titkára; „Vályi P.” Vályi Péter (1919-1973), pénzügyminiszter, a Minisztertanács elnökhelyettese; „Fock J.” Fock Jenő (1916-2001), a Minisztertanács elnöke; „Czinege L.” Czinege Lajos (1924-1998) hadseregtábornok, honvédelmi miniszter; „Apró A.” Apró Antal (1913-1994) az MSZMP PB tagja, az Országgyűlés elnöke; „Dr. Tímár M.” Tímár Mátyás (1923-) pénzügyminiszter, később az MNB elnöke; „Benkei A.” Benkei András (1923-1991) belügyminiszter, országgyűlési képviselő; „Földes L.” Földes László (1914-2000), mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, korábban belügyminiszter-helyettes voltak.
A felsoroltak közül gímszarvas trófeát a következő vadászok birtokoltak: Tömpe I., Kárpáti F., Kádár J. (Telki, 1970, 228,50 pont, I. értékelés), Fehér L., Biszku B., Gáspár S., Németh K., Cseterki L,, Vályi P., Fock J. Őzet egyedül Biszku B.
Dám trófeával Fehér L., Czinege L., Apró A., Dr. Timár M., Fock J., Cseterki l., Gáspár S., Biszku B., Tömpe I., Benkei A.; muflonnal Németh K., Kádár J. (Telki, 1958, 210, 65 pont, I.), Földes L., Fehér L. és vadkannal Németh K.,Tömpe I. büszkélkedhetett.

Az 1971-es budapesti Vadászati Kiállítás a korszak egyik legkiemelkedőbb nemzetközi rendezvénye volt hazánkban, amely gazdag tárlataival, mintegy kétmilliós látogatottságával, kedvező sajtóvisszhangjával öregbítette hazánk jó hírnevét a nagyvilágban.

Idézetek forrása: Földes László főszerk.: Vadászati Világkiállítás 1971. Emlékalbum. Budapest, Corvina, 1972.

Képmelléklet!

A fortepan.hu oldalról http://www.fortepan.hu/?search=vad%C3%A1szati+vil%C3%A1gki%C3%A1ll%C3%ADt%C3%A1s

Oszd meg, ha érdekesnek találtad a Udvarvölgyi Zsolt írását:


MENÜPONTOK

Főmenű:

Címlap

Regisztráció

Bejelentkezés

Hirdetés/adatlap feltöltés

Reklám lehetőségek

Ügyfélszolgálat


Információs menüpontok:

Felhasználási feltételek

Impresszum

Jogi nyilatkozat

Magyar Vadász portál használata

Portál ajánlása másoknak

TARTALOM:

Vadászapró

Vadász hírek

Vadászboltok

Vadásztársaságok

Vadászatszervezők

Vadászoknak ajánljuk

Vadászkutyák

Terepjáró kereskedők

Vadász fotók

Vadász történetek

Vadász trófeák

Vadétel receptek

Vadász InfoTár

Vadászat

Honlap ajánló

Tartalom feltöltése a portálra:

Vadászapró feladása

Vadászbolt feltöltése

Vadászatszervező feltöltése

Vadásztársaság feltöltése

Vadászoknak ajánljuk feltöltése

Vadászkutya tenyésztő feltöltése

Vadászat feltöltése

Terepjáró kereskedés feltöltése

Vadász hír beküldése

Vadász fotó feltöltése

Vadász történet feltöltése

Vadász trófea feltöltése

Vadétel recept feltöltése

Honlapod feltöltése

ÜZLETI HIRDETŐKNEK

Reklámoznál a vadászoknak?

Ingyenes és fizetős reklámlehetőségeket ajánlunk üzleti hirdetőknek, amelyeket kizárólag csak a magyarvadasz.hu kínál neked!
Nézd meg a reklám lehetőségeket, vagy lépj velünk kapcsolatba!


Reklám lehetőségek:

Banner reklám kihelyezés

Vadász apróhirdetés kiemelése

Üzleti célú hirdetés aktíválás

Reklám cikk megjelentetése

Vadász apróhirdetés kiküldése

Szponzorált link kihelyezés

Vadász webáruház bérlés

Vadászat katalógusba megjelenés

ÜZLETI HIRDETŐKNEK AJÁNLATKÉRÉS


PORTÁLRÓL

Magyarország legnépszerűbb és legnagyobb vadász portálja, a MagyarVadasz.hu.
A piaci és felhasználói igények alapján folyamatosan fejlesztett portálunkon a hét minden napján 0-24 órás ügyfélszolgálatot biztosítunk a látogatók, a felhasználók és az üzleti hirdetők részére.
Regisztrált felhasználók száma folyamatosan nő, jelenleg 20265 fő.

© 2007-2019 MagyarVadasz.hu | Felhasználási feltételek | Impresszum | Jogi nyilatkozat