Tartalom
Bejelentkezés
Magyar Vadász

vadászokVADÁSZOK:
- regisztrált felhasználó:
 19029
- utolsóként regisztrált:
 Abár Szerviz

ajánlóAjánld a portált

meghívóHívj meg másokat

hirdetésfeladás

VADÁSZ WEBÁRUHÁZAK:

Trófeaalátét webáruház

Webáruház nyitása

Kiemelt üzleti hirdetők
vadász, vadászat, trófeaalátét vadász, vadászat, vadászbolt vadász, vadászat, vadászbútor vadász, vadászat, webáruház vadász, vadászat, Vadászbolt
AJÁNLOTT PORTÁLOK
Vadásztörténetek+ TÖLTSD FEL A TÖRTÉNETED

vadász történet,Mindörökké együtt

Diana: Mindörökké együtt


Kellynek a kiképzett öreg németjuhász kutyának az unokái, Csibész és Cézár anyjuk helyére kerültek a vadásztanya őrzésére. A bekerített udvaron sokat voltak szabadon, de mindig tudták, hogy a kerítés a határ, még akkor is, ha az bizony több helyen vásott hézagos volt már. A ház melletti tölgyesben csörtető vaddisznó harcra csábította Csibészt. Sebesülten somfordált haza. Ne volt mély a seb, csak enyhe bőrsérülés. Két hét múlva, a bosszú, vagy az újabb kalandvágy már az életébe került szegény Csibésznek. Cézár nagyon bánatos volt egyedül. Egy közepes termetű korcsot, Bettit hozta neki társul a faluból Sándor. Hamar összeszoktak. Betti volt a riasztó, Cézár a tekintélyt parancsoló. Cézár hangja, termete elijesztette a hívatlan kószálókat. Jó páros voltak. Amikor elengedtük őket vidáman futkostak, kergették egymást, de mindig szófogadóan visszajöttek hívásunkra. Néhányszor vad utánkereséskor elengedtük őket, de nem lett belőlük kereső kutya, ebben nem is reménykedtünk, hiszen ez nem sajátossága fajtájuknak.
November végi délutánon úgy gondoltam, újra megkísérlem azt a bikát kézrekeríteni, amit már sokszor láttam, de eddig még nem jutottam lövéshez. Cézár és Betti vakkantásai a kapuig kísértek. Mindig így adták tudtomra, beleegyeznek, elmehetek vadászni. Csípős szél fújt, de úgy éreztem, most nem lesz árulóm, már ismerem az öregúr járását. Még világos volt, jól beláttam a bükkösbe. Az ősz levetkőztette már a fákat, bokrokat. A tépett levelek, apró ágak zörgő szőnyegként borították a vadcsapákat. Messziről meghallhattam a szarvasok óvatos lépteit is. Ez a lovag magányosan járt, már elhagyta szeptemberben még kedves hölgyeit, akik éberen vigyáztak rá, míg együtt voltak. A fenyves és a bükkös közötti felázott úton hangtalanul lépegettem, amikor a bükkösből ágreccsenést hallottam, azután még egyet. Az út melletti öreg fa vastag dereka jó takarást biztosított, hogy az érkezőt észrevétlenül figyelhessem. Jó ideig kellet várni, mert egy hajlat takarta az óvatosan közeledőt. Vártam, számítottam rá, mégis csillapíthatatlan izgalom ragadott magával, amikor megláttam a koronás fejet a domb mögül kibukkanni. Otthonosan lépegetve közeledett magataposta ösvényén. Fejét mélyre nyomta koronájának súlya, vagy mint aki gondolataiba merülve borúsan ballag megszokott útján. Kezemben remegett a távcső. Most, hogy közelről láttam, olyan védtelennek tűnt. Elbizonytalanodtam. Igazán le akarom lőni ezt a bánatos teremtményt? Távolban riasztó őz hangjára felkapta fejét a szarvas. Ez keményítette meg a szívemet, már nem volt szánalmas. A fa törzséhez támasztott puskával céloztam, és vártam, míg az erdő látni engedi féltett királyának sebezhető oldalát. A lövéssel összetört csendben, jól hallottam a vad vágtájának irányát, azután minden újra elnémult. Nem érzékeltem, hogy eldőlt volna, de tudtam, hogy a lövés talált, mégis túl hosszúnak tűnt az elfutás zaja. A kutyák most is heves ugatással nyugtázták a házig hallatszó lövést. Bizonytalan vegyes érzésekkel mentem vissza a vadászházba. Feri és Sándor kíváncsian várták beszámolómat, csalódott arcomat látva. Levetettem a kabátomat, hogy a kályha melege gyorsabban ölelhessen. Bizony úgy éreztem még a szívemet is hideg kéz szorongatja. Igyekeztem vadászmesteremnek pontosan elmondani minden részletet. Ő is csak a fejét csóválta, aggódott az esetleges sebzés miatt. Míg átmelegedtem és boncolgattunk minden mozzanatot, mérlegeltük az esélyeket odakint lassan besötétedett.
- Ne húzzuk az időt a tényekkel minél előbb szembe kell nézni, majd megnyugszol, ha látjuk mi történt a lövésed után. Nem örülök, amikor ilyen kétségbeesettnek látlak, ez semmi jót nem jelent. Induljunk! - mondta Sándor.
Mind hárman lámpát vittünk, én a puskát is. Előre rettegtem a kegyelemlövés gondolatától. Mindig nagyon megvisel, ha sebzett vadra kell lőnöm. Sokáig nem tudom elfelejteni a tekintetüket. Szarvas vadászatát még nem kellett így befejeznem. Feri elengedte Bettit és Cézárt is, most minden segítségre szükség lehet. Ilyen aggodalommal még nem indultam vadat megkeresni. Szótlanul, lehajtott fejjel mentem a kis felderítő csapattal. Baljóslatú csend volt az erdőn, még a szél is elállt. Olyan érzéssel mentem elől, mint a bűnös, akinek vissza kell térni a tett színhelyére. Nagyon féltem szembesülni a sebzés tényével. Lelkem mélyén alig volt szikrája a sikeres vadászat örömtüzének. Megmutattam a rálövés helyét. Sokáig keresgéltünk, míg a lámpák pisla lényénél vérnyomot találtunk
- Merre ment? - kérdezte Sándor
- Itt a bükkösben futott Zsiga bá' hajlása felé.
Elindultunk, kissé szétszóródva az erdőben. Igyekeztem a közelükben maradni reménykedve, hogy szólnak, ha találnak valami nyomot, jelet. Több vérnyomot nem találtunk. Közben észre sem vettük, hogy a két kutya már nincs mellettünk. Remegtem a tehetetlen, tétova bolyongástól. Úgy éreztem nem bírom ezt a sötétben bizonytalankodást. Visszamentem a rálövés helyére, hogy megpróbáljak folyamatos vérnyomot keresni. A kutyák ugatását hallottam a sűrűből, utána tördelő rohanás közeledett felém. Kétségbe esve lámpáztam a hang irányába. A fiúk lámpáinak keskeny csóváit messzinek láttam. Lámpám fényében megjelent a bika bukdácsolva a kutyáktól űzötten. Hátra kellet ugranom, mert vaktában felém rohant. Nem volt időm a puskát vállba venni, nem volt távolság a célzásra. Űzött és üldözői észre sem véve elmentek mellettem. Kétségbe esve követtem őket.
- Erre gyertek!- próbáltam kiabálni
A hangom legalább olyan erőtlen lehetett, mint én magam. Úgy éreztem nincs segítség, ezt a vadászatot magamnak kell befejezni, bár most nagyon kellett volna a férfiszív ereje. Bukdácsoltam a vakondtúrásokban, aggató szederszárakban. Hirtelen egyhelyben hallottam csaholni a kutyákat. A rohanás zaja elnémult. Tudtam, hogy vége a hajszának. Hamarosan megláttam a fekvő vadat amint Betti és Cézár hátulról fogják. Szétnéztem, a két lámpa fénye messze mögöttem volt, csak lassan közeledett felénk. A bika fektében magasra tartotta fejét. Minden lelki erőmet összeszedtem és a lámpát a puskacsőhöz szorítva céloztam a nyakát. Láttam amint a lövésre megbillenti fejét és újra felemeli az élet utolsó ösztönével. Közelebb léptem és újra a vastag nyakra céloztam. A dörrenésre végleg lefektette fejét az erdők királya. Az elsimuló dermedt csendben, lüktető agyamnak talán szívem küldte a kérdést, a kutyák miért hallgatnak? Rettegve léptem közelebb a vadhoz. Lábam alig tartott ki, hogy ne rogyjak én is a ravatal mellé ahol a szarvas fejénél Cézárt láttam feküdni. Teljesen megzavarodtam. Kerestem Bettit, de ő sehol. Nem értettem mi történt. Sándor és Feri izgatott kiabálással jöttek felém.
- Mi volt ez a lövöldözés, mit csináltál? Nem tudtál várni? Elsült a puskád? Nincs semmi bajod? Hol vannak a kutyák?
Leforrázva hebegtem, hogy nem tudom mi történ. Többet nem tudtam mondani csak sírva világítottam meg lámpámmal a két holtat. Ami ezután következett az rosszabb volt az inkvizíciónál.
- Ez a kutya nem ezt érdemelte! Ez többet ért, mint száz együtt! Hogy tehettél ilyet? Miért nem vártál? És ha mi lettünk volna ott a sötétben, minket is lelőttél volna?
Én csak tűrtem az ostorcsapásokat, mert még nem tudtam beszélni.
- Hagyd, már nem látod mennyire szenved! Most már nem támaszthatjuk fel Cézárt! - mondta Feri.
- Most már ők mindörökké együtt lesznek. - dadogtam megrendülten, és nem tudtam még uralkodni fájdalmamon. Én is nagyon szerettem Cézárt. Egy autón vittük be mind kettőjüket a tanya udvarára.
Nem tudtuk megünnepelni a páratlan tizennégyes elejtését, most Cézárt gyászoltuk.
- Mindig kézfogással üdvözölt, amikor megjöttem. Jobb első lábát tette kinyújtott kezembe. Okos, és hűséges volt, szinte beszélt. - mondta Sándor távolba merengő szemmel.
- Hogy szeretett futkosni, és milyen okosan kérte, hogy Bettit is engedjem el. Még férfit sem láttam úgy és olyan kitartóan udvarolni, mint ahogyan ő kérte Betti kegyeit. - emlékezett Feri hűséges házőrzőnkre, akinek ez volt első és utolsó nagyvad vadászata.
Én csendben gyászoltam, védekezésül csak annyit tudtam mondani, hogy nem akartam Cézárt bántani, és nem értem hogyan történt. Emlékeztem rá, hogy mind a két kutya a szarvas faránál volt, amikor lövésre szántam el magamat.
Később a zsigereléskor kaptam magyarázatot. A vad nyaki gerincén látható volt a horzslövés nyoma. Cézár észrevétlenül előre ugrott és a bika megbillenő nyakára szánt lövés őt találta fejen. Így feküdt a szarvas fejénél. Feri elmondta, hogy Betti az első lövés után azonnal nyüszítve rohant hozzá.
Másnap az udvaron a legnagyobb fenyőfa alá temettük el Cézárt. Sírjára tettem a töretet, ami őt még jobban megillette, mint engem. Nem volt bennem a siker öröme, csak a bánat. Szobám falán a trófea is Cézárnak állít örök emléket.

Oszd meg, ha érdekesnek találtad a Diana írását:


AJÁNLAT
faragott trófeaalátétek
belfoldivadaszat.hu
Láttad már?

MENÜPONTOK

Főmenű:

Címlap

Regisztráció

Bejelentkezés

Hirdetés/adatlap feltöltés

Reklám lehetőségek

Ügyfélszolgálat


Információs menüpontok:

Felhasználási feltételek

Impresszum

Jogi nyilatkozat

Magyar Vadász portál használata

Portál ajánlása másoknak

TARTALOM:

Vadászapró

Vadász hírek

Vadászboltok

Vadásztársaságok

Vadászatszervezők

Vadászoknak ajánljuk

Vadászkutyák

Terepjáró kereskedők

Vadász fotók

Vadász történetek

Vadász trófeák

Vadétel receptek

Vadász InfoTár

Vadászat

Honlap ajánló

Tartalom feltöltése a portálra:

Vadászapró feladása

Vadászbolt feltöltése

Vadászatszervező feltöltése

Vadásztársaság feltöltése

Vadászoknak ajánljuk feltöltése

Vadászkutya tenyésztő feltöltése

Vadászat feltöltése

Terepjáró kereskedés feltöltése

Vadász hír beküldése

Vadász fotó feltöltése

Vadász történet feltöltése

Vadász trófea feltöltése

Vadétel recept feltöltése

Honlapod feltöltése

ÜZLETI HIRDETŐKNEK

PORTÁLRÓL

A portál 2007-es indulása óta, mára már Magyarország legátfogóbb és legfrissebb tartalommal megjelenő vadász portálja, a MagyarVadasz.hu.
A piaci és felhasználói igények alapján folyamatosan fejlesztett portálunkon a hét minden napján 0-24 órás ügyfélszolgálatot biztosítunk a látogatók, a felhasználók és az üzleti hirdetők részére.
Regisztrált felhasználók száma folyamatosan nő, jelenleg 19029 fő.


Reklámoznál a vadászoknak?

Ingyenes és fizetős reklámlehetőségeket ajánlunk üzleti hirdetőknek, amelyeket kizárólag csak a magyarvadasz.hu kínál neked!
Nézd meg a reklám lehetőségeket, vagy lépj velünk kapcsolatba!


Reklám lehetőségek:

Banner reklám kihelyezés

Vadász apróhirdetés kiemelése

Üzleti célú hirdetés aktíválás

Reklám cikk megjelentetése

Vadász apróhirdetés kiküldése

Szponzorált link kihelyezés

Vadász webáruház bérlés

Vadászat katalógusba megjelenés

ÜZLETI HIRDETŐKNEK AJÁNLATKÉRÉS

© 2007-2017 MagyarVadasz.hu | Felhasználási feltételek | Impresszum | Jogi nyilatkozat