A klímaváltozás miatt költözhetnek magasabbra a jaktehenek.

Egy nemzetközi kutatás szerint a félreeső Tibeti-fennsíkon a nőstény jakok a klímaváltozás és a múltbeli vadászat miatt egyre meredekebb terepre költöznek.

A szerzők szerint ennek egyik oka a hó, a teheneknek ugyanis szükségük van rá a tejtermeléshez, borjukat táplálandó. Ahogy a régió melegszik - a becslések szerint a bolygó egyéb területeihez mérten két-háromszoros ütemben - a hófoltok egyre korlátozottabbá válnak, gyakran csak a meredek, posztglaciális terepen elérhetőek.

A jak veszélyeztetett faj, a zord Tibeti-fennsík és a „világ tetején” élő emberi közösségek élő toteme.

Miközben sok, a bolygó peremvidékeit benépesítő élővilág miatt aggódó kutató modelleket használ a klímaváltozás előrejelzésére, a Joel Berger vezette csapat terepmunkálatokat végzett a tél folyamán a Tibeti-fennsík Kekexili Nemzeti Parkjában. A mínusz 31 Celsius-fokos hőmérsékleten, ahol a víz teljesen befagy és elérhetetlen a vadvilágnak, kimutatták, hogy a jaktehenek 20-szor nagyobb valószínűséggel találhatóak meg a hófoltok közelében, mint a bikák.

Jakok Nepálban (Fotó: AFP)

Ezenkívül a csapat kielemezte brit, francia, svéd, német, orosz és amerikai felfedezők mintegy 60 expedíciójának - 1850 -1925 közötti tartományban - jakokat érintő megfigyeléseit. Eme expedíciókat követően a jakokat széles körben pusztították az orvvadászok. A történelmi adatok maiakkal való összehasonlítása alapján kimutatták, hogy a bikák és tehenek az orvvadászatot - a 30-as évektől kezdődően - megelőzően hasonló élőhelyeken osztoztak. A vadászati arány megnövekedését követően viszont a tehenek meredekebb terepekre költöztek, ami azt sugallja, érzékenyebbek voltak a vadászatra, és védeni szerették volna borjaikat.

Joel Berger, a kutatás vezetője elmondta, mindaz, amit a nemzeti parkban megfigyeltek, értékes leckével szolgál a hasonló klímaváltozási befolyásra készülő természetvédőknek a világ egyéb területein. Az eredmények - miszerint egy hideghez adaptálódott faj nemei eltérően reagálnak a modern klímaváltozásra és a hosszú távú, múltban gyökerező kiaknázásra -, azt jelzik, hogy a hatékony védelmi intézkedések megkövetelik múlt és jövő kölcsönös hatásának ismeretét, ha biztosítani akarják egy régió biodiverzitásának fennmaradását.

A tanulmányt a Scientific Reports folyóirat közölte.

Kapcsolódó galériában 1 db fotó. Nagyításhoz klikk a képre.

Kapcsolódó hírek:

• jak
• nepál
• klímaváltozás
• Nepáli hírek

Forrás: Hirado.hu/PhysOrg | Küldte: Szerkesztőség

Oszd meg ezt a cikket! Köszönjük!

Megosztás

megosztás e-mailben